Daniel H.Pink - A megújult elme III.

Kik fogják diktálni a modern élet tempóját?

Képzeljük el az elmúlt 150 évet 3 felvonásos drámaként.

I. felvonás:  Ipari kor. Robosztus gyárak és hatékony gyártósorok működtették a gazdaságot. Főszereplők: a tömegtermelésben részt vevő munkások. Legfőbb jellemvonás: testi erő, állóképesség.

II. felvonás: Információs kor. USA, és más országok fejlődése. Tömegtermelés háttérbe szorul, az információ és tudás éltette a fejlett országok gazdaságát. Fő szereplői: tudásmunkások, akiknek meghatározó tulajdonsága a B-vezérelt gondolkodásmódban való kiválóság.

Most, hogy a bőség, Ázsia és az automatizálás erői egyre erőteljesebbek lassan elérkezik a harmadik felvonás. Nevezzük ezt így:

III. felvonás: Konceptuális kor. Ahol az alkotók és együttérzők lesznek a fő szereplők. Megkülönböztető tulajdonságuk a J-vezérelt(jobb agyféltekés) gondolkodás.

Szemléltető ábra: 

 

Ha egy kép ezer szót ér, egy metafora ezer képet. Az emberek hátára (és izomerejére) épített társadalomtól eljutottunk az emberek bal agyféltekéjére épített társadalmon át oda, ami most van kialakulóban: az egyre inkább az emberek jobb agyféltekéjére épített társadalomig.

A 6 szempont:

A konceptuális korban a B-vezérelt gondolkodásunkat 6 szempont alapján ki kell egészítenünk olyan tulajdonságokkal , amelyek meghatározzák az új kor által megkövetelt jellemzően J- vezérelt  fejlett alkotó és kapcsolatteremtő képességünket.

1, Dizájn- nem csak funkció

Ma már nem elegendő pusztán funkcionális, vagyis használható terméket vagy szolgáltatást kínálni, hasznos élményt nyúltani, működő életstílust kialakítani.

Ma gazdasági szempontból alakvető fontosságú és személyes előnyökkel , elismerésekkel jár, ha olyasmit alkotunk , ami egyben érzéseinkre is hatással van: szép, különös , rokonszenves.

2, Történet- nem csak tények

Életünk telis tele van információkkal és adatokkal. A tények puszta felsorakoztatása nem elég, mert mindig lesz , aki megcáfolja álláspontunkat. A meggyőzés lényegét jelentő kommunikációs készségekkel, valamint az önismeret révén figyelmet keltő történetekkel, hihető és megnyerő narratívákat tudunk alkotni.

3, Összkép- nem csak részletek

Az ipari és az információs kor nagyrészt szakosodást követelt. Ma a legnagyobb kereslet nem az analízisre , hanem a szintézisre van: az összefüggések ,az átfogó kép, az összefüggések meglátására, a diszciplinák határainak átjárására és arra, hogy képesek legyünk különböző részleteket érdekes, új egésszé összerakni.

4, Empátia- nem csak logika

Többek között a logikus gondolkodás képessége az , ami emberré tesz minket.Ebben az új világban azok boldogulnak majd, akik képesek megérteni , mi motiválja embertársaikat, akik képesek kapcsolatokat kialakítani és törődni egymással.

5, Játékosság- nem csak komolyság

Számos tény bizonyítja, hogy milyen jótékony hatással van az egészségre és a munkvégzésre a nevetés, a könnyedség, a játék és a humor. A túlzásba vitt komolyság rosszat tesz az ember karrierjének , és még rosszabbat általános egészségnek. A konceptuális kornak a munkában és az életben egyaránt, mindannyiunknak tudnunk kell játszani is.

6, Értelem- nem csak gazdagság

Olyan világban élünk, ahol elképesztő anyagi bőséget élvezhetünk. Ez többszáz millió embert szabadított fel a napi küszködés és a fáradtságos munkák alól, és lehetővé tette, hogy a felszabadult időben fontosabb vágyainkat igyekezzünk kielégíteni, az élet értelmét, a transzcendenciát, a spirituális kiteljesedést keressük.

Dizájn,történet,összkép,empátia,játékosság,értelem, ezek a szempontok egyre nagyobb mértékben vezérlik életünket és határozzák meg világunkat.

Szempontok részletezése később!

Daniel H.Pink - A megújult elme II.

A konceptuális kor: A jobb és bal agyfélteke.

Agyunk rendkívüli szerv. Egy átlagos agy körülbelül száz-milliárd agysejtből áll. Minden egyes agysejt körülbelül 10.000 másik agysejttel áll kapcsolatban és kommunikál. Együtt nagyon bonyolult hálózatot alkotnak, melyben egy kvadrillió (1 000 000 000 000 000) kapcsolat létezik. Az egymáshoz kapcsolódó agysejtek végzik a légzést, a mozgást , tehát mindent.

Az agy komplexitása ellenére topográfiája egyszerű és szimmetrikus. A tudósok régóta tudják , hogy az agyat egy határvonal osztja két régióra(jobb és bal agyfélteke).

Az elmélet szerint a bal agyfélteke a logikus, racionális, az analizáló, ez tesz minket emberré. A jobb félteke az alávetett rész, úgy vélték , hogy a fejlődés egy korábbi fokának maradványa.

A kaliforniai műszaki egyetem professzora, Roger W. Sperry az 1950-es években olyan epilepsziás pácienseket vizsgált, akiknél betegségük miatt műtétileg eltávolították az agy azon részét, amely a két agyféltekét összeköti.  Vizsgálatai során kiderült: az ő megfogalmazása szerint :" Az úgynevezett alárendelt, vagy kisebb fontosságú félteke, amelyet korábban műveletlennek és mentálisan visszamaradottnak tartottak , sőt amelynek nincs is tudata, valójában bizonyos mentális feladatok esetén a jobban teljesítő agyfélteke." Más szóval:
 A jobb agyfélteke nem alárendelt a bal agyféltekéhez képest.

A bal agyfélteke egymásból következő logikai lépéseket végez, kiváló az elemzésben és a beszédkészséget is vezérli. A jobb agyfélteke holisztikusan ,átfogóan gondolkodik, sémákat, érzelkemet és nem verbális kifejezéseket ismer fel. Az embernek gyakorlatilag két agya van.

Az új kor felé repítő erők:

A 70-es években az Egyesült Államokban a középosztálybeli szülők ugyanazon tanácsokkal látták el a gyermekeiket: "Tanulj jól, szerezz jó jegyeket, menj egyetemre, olyan foglalkozást válassz, amiből rendesen meg lehet élni, és talán némi presztízzsel is jár. Ha matematikából és természettudományi dolgokból vagy jó, légy orvos. Ha irodalomból , nyelvtanból és történelemből, legyél ügyvéd. Ha rosszul vagy a vértől és a szavakkal sem bánsz túl ügyesen, legyél könyvelő. " Úgy gondolták , hogy a sikert három betű jelenti: MBA(Master Bachelior)

Peter Drucker ezeket a szakembereket "tudásmunkásoknak" nevezte el. Tudásmunkás: "olyan ember, akit azért fizetnek, hogy az iskolában tanultakat alkalmazva, nem pedig fizikai erejét fizessék meg." Ami ezt a csoportot megkülönbözteti más munkásoktól az az , hogy " képesek elméleti és analitikus tudást megszerezni és alkalmazni azt". (B-vezérelt gondolkodásúak)

Ez vezetett az úgynevezett SATokrácia kialakulásához. A SATokcária szerint: a jó élethez való hozzájutás attól függ, mennyire vagyunk képesek logikusan, szekvenciálisan és gyorsan gondolkodni. Ez nem csak amerikai jelenség, az angol felvételi vizsgáktól a zsúfolt Japán iskolákig rengeteg időt és pénzt fordítanak bal agyféltekés gondolkodású tudásmunkások képzésére.

Ez kezdetben sikereket hozott, mára azonban a sikerhez szükséges, de nem elégséges a B- vezérelt gondolkodás.

BŐSÉG:

A bőség azt jelenti , hogy manapság nagyon sok akár árucikkből tudunk választani, hogy kitűnjünk. Egyediség kell, mert vágyunk rá. Ezt bal agyféltekés gondolkodásmóddal nem tudjuk megmagyarázni. "A bőség korában csak a racionalitásra, a logikára és a funkcionális szükségletekre apellálni szánalmasan kevés. A mérnököknek az a feladatuk , hogy kitalálják , hogyan lehet a dolgokat működésre bírni. Ám ha ezek egyben nem vonzóak a szemnek és nem kívánatosak a léleknek, kevesen fogják megvenni." Túl sok lehetőség áll a rendelkezésünkre.

ÁZSIA:

Egyre több sikeres cég viszi Ázsiába a tudásmunkát, hogy ott olcsóbban végeztesse el az adott  munkát , ugyanolyan tudásmunkásokkal. Fő okuk a PÉNZ. Azt a munkát, melyet az USA-ban 7000 $-ért végeznek el, azt Indiában 1000$-ért teljesítenek. Az USA-ban egy repülőmérnök havi 6000$-t keres, Oroszországban ez az összeg közelebb van a 650$-hoz. Előreláthatólag 3.3 millió fehérgalléros munka és 136 milliárd dollár bér fog áthelyeződni az USA-ból alacsony költségvetéső ázsiai országokba.

AUTOMATIZÁLÁS:

Az idő előrehaladtával egyre kevesebb humán erőforrás lesz alkalmazva, mert a gépesítés fel fogja váltani. Olcsóbb, pontosabb, jobb és konfliktus nélkülibb munkát tudnak elérni gépekkel.Az automatizálás kezd ugyanúgy hatni generációnk fehér galléros dolgozóira , ahogy az előző generációk kék galléros munkásaira; így a B-vezérelt tevékenységek szakembereit arra kényszeríti, hogy azokat a képességeket fejlesszék ,amelyben a számítógépek nem tudnak jobban, gyorsabban vagy olcsóbban teljesíteni.

Daniel H.Pink - A megújult elme

Használd az agyad jobbik felét!

"Az utóbbi néhány évtized egy bizonyos gondolkodású személyiségtípusnak kedvezett:

A számítógép-programozóknak, akik különböző programnyelveken szoftvereken írnak, a jogászoknak, akik bonyolult szerződéseket fogalmaznak, és a számfaló, számmágus  MBA-diplomásoknak. Ám a királyság kulcsai mostantól más kezekbe kerülnek. A jövő az egészen másként gondolkodóké: az alkotóké, az együttérzőké, a sémafelismerőké és a jelentésalkotóké .Ezek az emberek alkotóművészek, feltalálók, dizájnerek, történetmesélők, gondoskodók, vigasztalók, átfogó képben gondolkodók- ők aratják a le a legtöbb társadalmi megbecsülést, és ők élvezik majd annak örömeit.

Ez a könyv azt a világrengető-ám még nem túlságosan ismert- változást írja le, amely a fejlett országokban jelenleg zajlik. Az információs korból, amely a logikára, a lineáris, számítógépszerű gondolkodásra épül, átlépünk a konceptuális korba, egy olyan gazdasági és társadalmi rendszerbe, amelynek alapja a találékonyság, az empátia, az átfogó szemléletmód.

A megújult elme azoknak szól, akik nem csak túl akarják élni ezt a változást, de boldogulni is akarnak ebben az új világban." - Daniel H. Pink

Néhány szó a könyv szerkezetéről:

Talán nem meglepő: A megújult elme maga az alkotó- és kapcsolatteremtő képesség.

Az első részben felvázoljuk a konceptuális kor nagy lelkesítő gondolatát. Az első fejezetben áttekintést adunk a jobb és bal agyfélteke eltéréseiről, és megmagyarázzuk, agyszerkezetünk miért olyan jó metaforája korunknak.

A második fejezetben nagyon gyakorlatiasan, főleg a bal agyféltekéjükkel gondolkodóknak kifejtjük, hogy a 3 nagy társadalmi és gazdasági erő- a bőség, Ázsia és az automatizálás- hogyan repít minket a konceptuális korba.

A harmadik fejezetben a fejlett alkotó és kapcsolatteremtő képesség fogalmát magyarázzuk és fejtjük ki.

A második részben hat szempont alapján- dizájn,történet,összkép,empátia,játékosság,értelem- mutatjuk be azokat az alapvető tulajdonságokat, amelyek feltétlenül szükségesek a kialakuló új környezetben való boldogulásunkhoz. Kifejtjük azt is, hogyan hatnak és működnek ezek az üzleti környezetben és a mindennapi életben.

Minden fejezet végén eszköztár található. Gyakorlatok és további olvasmányok.

A többi hamarosan! :)