Ősztől újra sűrűbben jelentkezünk!

Sajnos, vagy nem sajnos, nyáron a kellőnél kevesebbet sikerült foglalkozni a bloggal, de ígérjük szeptembertől újult erővel nekivágunk a könyveknek, és ha minden jól alakul, saját anyagokat is hozunk majd!

Daniel H.Pink - A megújult elme IV.

1, Dizájn:

A dizájn klasszikus, holisztikus gondolkodást igénylő készség, Heskett kifejezésével élve: a hasznosság és a jelentés kombinációja.A grafikusoknak könnyen olvasható brossúrákat kell tervezniük-ez hasznosság. De a brossúra akkor a leghatásosabb, ha olyan gondolatokat és érzelmeket közvetít, amelyeket a szavak nem tudnak kifejezni - ez a jelentés, valami többlet. A bútortervezőnek olyan asztalt kell terveznie, amely megáll a lábán és elbírja a saját súlyát (hasznosság), de az asztalnak ugyanakkor a funkcionalitást meghaladó esztétikai értékekkel is kell bírnia( jelentés). A hasznosság a B-vezérelt gondolkodással, a jelentés pedig a J-vezérelt gondolkodással rokon és helyzetük is hasonló: a hasznos dolgok manapság olyannyira elterjedtek, olcsók és viszonylag könnyen hozzáférhetőek, hogy ez megnövelte a dolgok jelentésének értékét. 

 

A dizájn demokráciája:

Frank Nuovo, a világ egyik legismertebb formatervezője(Nokia). Interjújának egy részlete:

" Amikor megmondtam , hogy dizájner akarok lenni, apám visszakérdezett: Az mit jelent?"
Véleménye szerint el kell oszlatni a dizájnnal kapcsolatos félelmeket: " A dizájn a legegyszerűbb formájában megoldások létrehozását jelenti. A dizájn olyas valami, amit mindenki minden nap művel." Attól a pillanattól kezdve, hogy egy ágyékkötős fickó kővel ütött kovakövet, hogy nyílhegyet készítsen, az ember formatervező.

A dizájn üzlet, az üzlet dizájn:

A dizájn demokratizálódása megváltoztatta a cégek versenylogikáját. A vállalatok hagyományosan az ár, vagy minőség területén , olykor mindkét területen versenyeztek. De mára a jó minőség és kedvező ár alap dolog lett az üzleti játékban. Amint a cégek eleget tesznek ezeknek a feltételeknek , nem marad más , mint kevésbé a funkcionális és anyagi szempontok alapján inkább a ki nem fejezhető tulajdonságokban versenyezni. Ilyenek: szokatlanság, szépség, értelem. Ohga azt mondja: " A Sony-nál úgy gondoljuk , hogy versenytársaink termékei alapvetően ugyanazzal a technológiával készülnek, hasonló áron,hasonló teljesítménnyel és jellemzőkkel kerülnek a piacra. A dizájn az egyetlen dolog, ami a piacon az egyik terméket a másiktól megkülönbözteti.

Chris Bangle a BMW-től: " Nem autókat gyártunk. A BMW mozgó műtárgyakat készít, amelyek kifejezik a sofőr minőség iránti rajongását.

A Ford egyik alelnöke: "Régebben minden a nagy , V8-as járművekről szólt. Most a harmóniáról és az egyensúlyról."

A dizájn mint tényező, más területeken is erőteljesen megjelenik, befolyásol.

Feladatok:

1, Legyen dizájn noteszünk!

Vegyünk egy jegyzetfüzetet és mindig tartsuk magunknál! Ha egy remek dizájnt látunk, jegyezzük fel! Jegyezzük meg a rossz dizájnt is. Nem telik el sok idő, jobb esztétikai érzékkel tekintünk majd grafikákra, a belső terekre, a környezetre. Ha nem kenyerünk a jegyzetelés , inkább fényképezzük le !

2, Tervezzünk bátran!

Négy alapelv szerint:

- Tagolás: "Az egymással tartalmi kapcsolatban álló elemeket célszerű csoportokba rendezni.

-Elrendezés: " Semmit se helyezzünk el az oldalon önkényesen. Minden elemnek valamely vizuális kapcsolatban kell lennie a többi elemmel."

- Ismétlés: " Alkalmazzunk visszatérő elemeket a kiadványban. Az ismétlődés egységessé teszi a művet és erősíti az összhangot."
-Kontraszt: "Ha az egyes elemek nem azonosak , akkor tegyük őket nagyon különbözővé."

2, Történet:

A történet ugyanolyan szerves része az emberi tapasztalatnak , mint a dizájn.Gondoljunk a történelem előtti ágyékkötős fickóra, akit az előző részben említettünk: kövekkel csapkod egymáshoz, lándzsahegyet készít és egyben dizájnerré válik.Aztán leszáll az est, és emberünk társaival együtt hazamegy, talán tábortűz köré ülnek, történeteket mesélnek egymásnak menekülő kardfogú tigrisről, vagy a családi barlang renoválásáról. Az ősember agyában , a miénkhez hasonlóan léteztek történetszerveződési elvek, amelyek nem logikai tételek ,hanem bizonyos tapasztalati sémákhoz hasonlóan segítették abban, hogy megértse a világot. Történetekben fejezte ki magát és történetekben kapcsolódott másokhoz. A történetalkotás lényege az érzelmekkel dúsított kontextus.

A történet ott van , ahol a fejlett alkotó és kapcsolatteremtő képesség találkozik. Léteznek ma már olyanok, hogy cégvezetők mennek el , forgatókönyv író kurzusokra. A lényege az, hogy utána jobban tudnak cégeket vezetni. Jobban átlátják a történetiséget, a linearitást.

Feladatok:

1,Írjunk minimondát!

A minimondák rendkívül rövid történetek: csak 50 szóból állnak, nem többől , nem kevesebből. Mégis mint minden történetnek van eleje, közepe és vége. A londoni The Daily Telegraph napilap egy éven át tartó minimonda versenyén kiderült, mennyi kreativitást lehet beleszőni 50 szóba.

Próbáljuk ki!

2, Ragadjunk diktafont!

Válasszuk ki valamely barátunkat vagy rokonunkat. Ültessük le, kapcsoljuk be a felvevőt, majd tegyünk fel neki kérdéseket az életéről. Hogyan ismerkedett meg a párjával? Mi volt az első munkahelye? Mikor történt meg először, hogy egész éjjel nem ment haza? Kit tart a legrosszabb tanárának egész életében? Mi élete legboldogabb, legszomorúbb, legrémisztőbb eseménye? Mi volt a legjobb döntés amit valaha hozott? stbstb.

Meg fogunk lepődni, hogy milyen érdekes történetek fognak feltörni!

3, Összkép:

 Ő itt Daniel H. Pink. Pontosabban nem ő, hanem egy általa készített önarckép.Szörnyű , ugye?

Soha sem tudott jól rajzolni , így egy napon elhatározta, hogy megtanul. Nem egy hagyományos rajziskolába iratkozott be, hanem egy olyan megoldást választott, mely közelebb áll e könyv szelleméhez és a jobb agyféltekés gondolkodáshoz. A módszert Betty Edwards dolgozta ki és a "Jobb agyféltekés rajzolás" című könyvében írta le. Az itt látható önarckép olyan, mint a fogyasztó szerek "előtte" képe. Az oktatást megelőző napon rajzolta.

5 nap elteltével  művészete lényegesen megváltozott. Közben pedig nagyon sokat tanult az alább kifejtendő képességekről, amely az értelmezni tudás gyakorlatában rejlik.

Összképalkotó képességnek nevezte azt , aminek segítségével egésszé rakjuk össze a részeket, analizálás helyett szintetizálunk,meglátjuk az összefüggéseket látszólag nem összefüggő területek között, nagyobb sémákat ismerünk fel ahelyett, hogy elvesznénk a részletekben és valami újat találunk fel úgy, hogy olyan elemeket párosítunk , amelyeket korábban senki nem gondolt összetartozónak.

A rajztanfolyam első napján megtanulták a rajzművészet egyetlen mondatba sűrített lényegét:

"A rajz alapvetően az arányokról szól"- mondta Brian Bomeisler (rajztanár, Betty Edwards fia, new york-i festőművész, kivel együtt dolgozták ki az 5 napos tanfolyamot) Úgy tartja, hogy a rajzolás a látáson alapul, "a dolgok megnevezésénél kezdődnek a bajok". Ez kapcsán készült el a fent látható kép.

Bomeisler rápillantott a munkájára: " Szerinte az a baj, hogy nem azt rajzolja mit lát."

"Gyerekkoromból emlékként maradt szimbólumokat" (Daniel H. Pink)

Meglátni a kapcsolatokat:

A rajzhoz hasonlóan az összkép is nagyrészt az arányokról, a viszonyokról szól. Akik azt remélik , hogy túlélők lesznek a konceptuális korban, azoknak meg kell látniuk a kapcsolatokat, a látszólag össze nem tartozó, különféle jelenségek között. Tudniuk kell egymáshoz illeszteni ezeket, hogy valami újat alkossanak.Érteniük kell az analógiához: Egy dologról egy másikra következtetni hasonló tulajdonságok alapján.Erre több típusú embernek van lehetősége: a határátlépőknek ( akik a jobb és bal agyféltekés gondolkodást egyszerre használják), a feltalálóknak és a metafora alkotóknak. 

Meglátni az átfogó képet:

A zeneszerzőknek és a karmestereknek egy szimfóniánál számtalan dologra kell figyelniük. Gondoskodniuk kell arról , hogy a rézfúvósok és a fafúvósok harmóniában szóljanak, hogy az ütőhangszerek ne nyomják el a brácsák hangját.

De bármilyen fontos is az arányok tökéletesítése, erőfeszítéseiknek nem ez a végső célja. Arra a többletre vágynak, ami a fennmaradó művet megkülönbözteti az elfeledett műtől: arra a képességre, amellyel ezeket az arányokat a részek összegét meghaladó nagyobb egészbe sűríthetik. Ez nem más, mint az összképet létrehozó fejlett alkotóképesség.

Egy közelmúltban készült igen figyelemrevaló tanulmány kimutatta, hogy a maguk erejéből milliomossá lettek között négyszer nagyobb gyakorisággal fordul elő a diszlexia, mint a teljes populációban. Miért? A diszlexiások küszködnek a B-vezérelt gondolkodással és az alapjaiban lineáris, szekvenciális eszmefuttatással, valamint az alfabetikus racionalitással. A diszlexiások az egyik agyféltekéjükben beálló nehézségeket a másik agyfélteke erősítésével egyensúlyozzák.

Sally Shaywitz ,a Yale egyetem neurológus kutatója, diszlexia specialista:

"A diszlexiások másképp gondolkodnak, ösztönösen megértenek dolgokat, kiváló a problémamegoldó képességük, meglátják az átfogó képet és egyszerűsítenek... Nem tudnak memoritereket, de képzeletük gazdag."

A rajztanfolyam utolsó napja:

Végeredményként látható a kép. Ez egy arányok alapján készült kép.

Az író így ír róla: "A szemnél kezdem a rajzolást, jól megfigyelem az alakját,azt, hogy hol kezdődík a szín és a szem fehérje, rájövök , hogy a két belső szemzúg közötti távolság pontosan annyi, amennyi egy szemnyílás szélessége. Az orromtól idegbajt kapok. Ezt a részt kihagyom. Önportrémon sokáig üres hely tátong középen. A számat lerajzolom , majd 9x újrarajzolom , míg megtalálom a helyes formát.A korábbi emlékei miatt újra és újra úgy néz ki , mint egy reklámban szereplő száj. De a fej formája könnyen megy,mert egyszerűen kiradírozom körülötte a negatív teret. Legnagyobb meglepetésemre a rajzlapomon megjelenő kép kicsit hasonlít rám, már ahogy az adott napon az adott időben és helyen magamat látom.  Amikor befejezem az arányok alapján készült, azokat integráló rajzot, szóval amikor összeáll a nagy kép, akkor úgy látom , hogy ez valóban én vagyok."

Feladatok:

1,Rajzoljunk!

Ha tehetjük , iratkozzunk be egy hasonló rajztanfolyamra. Ha nincs, nézzük meg Edwards Drawing on the Right side of the Brain (jobb agyféltekés rajzolás c. videóját.További információk: www.drawright.com)

2,Hozzunk létre ötlettáblát!

Ha egy projekten dolgozunk, szedjünk le mindent a falitábláról és alakítsuk át ötlettáblává!

Ha meglátunk valamit, ami megragadja a figyelmünket- fényképet, magazin oldalt- tegyük fel a táblára! Hamarosan kapcsolatot fogunk látni a képek és a tábla között. Ez a kapcsolat megelevenedik és teljesebbé teszi a munkánkat!

A divattervezők régóta használnak ilyen táblákat: vad kollázsokat alkotnak, amelyeket észexpanderként, fogalmi inspirációként is használnak. Ezt bárki megteheti!