Alkotó csoportmunka

Útmutató a csoportos együttműködés egyéni és csoportos feldolgozásához

Az alábbi feltételek megléte esetén érdemes alkotó jellegű csoportmunkát szervezni:

• Sikerlélektani megfigyelés, hogy a sikeres emberek, szervezetek olyan problémák megoldásán, olyan célok kitűzésén fáradoznak, amelyek megoldására elég jók az esélyeik. Olyan célokat tűznek ki, amelyekre e két kritérium igaz:  A célok elérése rajtuk, illetve az általuk mozgósítható erőforrásokkal elérhető.  A célok eléréséhez jók az esélyeik, azaz olyan cselekvést igényel a cél elérése, amelyben a szervezet jó.  Ez sokszor a csoportmunka során is érvényesítendő szempont, ha a csoportot a sikeres cselekvéshez kívánjuk hozzásegíteni. 
• Alkotó jellegű munkára akkor kényszerülünk, ha olyan általunk fontosnak tartott problémát kell megoldanunk, amelynek nem ismerjük a megoldását, vagy nincs is megoldása. S ami a leggyakoribb: a probléma számunkra megfelelő megoldását kell keresnünk, s itt nem megtalálni kell egy esetleg létező megoldást, mint a legtöbb iskolai feladatban, s nem nézhetjük meg a könyv hátuljában, hogy mi a megoldás, hanem mi magunk fogjuk meghatározni, mi legyen az. Ezt a könyvet mi magunk írjuk.
• Csoportmunkát akkor érdemes szerveznünk, ha a feladat meghaladja a tudásunkat, vagy a mozgósítható erőforrásainkat. Ekkor azokkal érdemes a megoldást keresni, akik hozzá tudnak tenni olyat a megoldáshoz, amire mi nem vagyunk képesek.
• Non profit szervezetekben, állampolgári csoportokban talán az a legfontosabb indíték a csoportok szervezéséhez, hogy ezekben a csoportokban, szervezetekben valamilyen számunkra fontosnak tartott közéleti cél érdekében vállalunk tagságot, ezért motiváltak vagyunk e célok velünk történő megoldására. 
• S e kisebb szervezetek még képesek adni a közvetlen, közös közéleti részvétel élményét, amelyet a nagy szervezetek, a közvetett demokrácia intézményei már nem adhatnak.

• S végül szervezési tapasztalat, hogy a döntések megalapozottabbak, ha abban részt vesznek azok, akikre a döntés vonatkozik, s azok az emberek, akik részt vesznek a döntési folyamatban, a végrehajtásban is szívesebben vesznek részt. S a legtöbb non profit szervezet egyetlen s legnagyobb erőforrása a tagok szabadon vállalt tevékenysége. Ezért a tagság nélkül hozott döntések kiüríthetik a szervezetet.

Tovább: http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka

Problémák kreatív megoldását, az alkotó csoportmunkát segítő kérdések:

1. Mi másra lehetne még felhasználni? Máshogy? Módosítva?
2. Mit tudnék adaptálni? Mi az, ami hasonló? Milyen ötletet sugall ez? Nincs valami a múltbeli tapasztalataimban ami ezzel párhuzamba állítható? Mit lehetne lemásolni? Kit tudnék utánozni?
3. Mit lehetne módosítani, funkcióban, mozgásában, színében, illatában, formájában, több lágyságot? több keménységet?
4. Mit lehetne kiegészíteni? Mi adható hozzá? Idő? Frekvencia? Erősebb? Nagyobb? Vastagabb? Értékesebb? Többet tartalmazzon? Megkettőzni?  Megsokszorozni? Rendkívüli méretűvé tenni?
5. Hogyan lehetne csökkenteni? Mit lehetne elhagyni? Kisebbíteni? Sűríteni? Miniatürizálni? Alacsonyabb? Rövidebb? Részekre osztani?
6. Mivel lehetne helyettesíteni? Mi használható helyette? Más tartalommal? Más fogalmakkal? Más erőforrással? Máshol? Más megközelítésben? Más hangsúllyal?
7. Hogyan lehetne átrendezni? Nem lehetne elemeket felcserélni? Más alakzatba rendezni? Más sorrendben?
8. Megfordítani? A pozitívat és a negatívat?  Szerepeket?  Okot és okozatot? Sorrendet?
9. Hogyan lehetne kombinálni? Egységeket? Célokat? Ötleteket? Eleggyé? Vegyületté? Konstrukcióvá? Műveletté? Együttessé? Csoporttá?

 Tovább: http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka_227

Hat gondolkodó kalap - Egy mód a sikeres problémamegoldásra

 A 6 gondolkodó kalap egy Edward de Bono nevű amerikai pszichológus által kifejlesztett kommunikációs

módszer. Lényege a párhuzamos gondolkodás, szemben a vitatkozással.

Habár mesterkélt, és természetellenes, nagyon hatékony. Alkalmazásával a korábbi egész napos

értekezletek helyett negyedórás megbeszélés elég a döntéshozatalhoz.

 

A módszer háttere:

 

A hat kalap módszer alapja az a teljesen banális tény, hogy az ember egyszerre egyvalamire tud

koncentrálni. Aki épp lelkesedik egy ötletért, nem nyitott ugyanabban a pillanatban alternatív ötletekre.

Akit aggaszt, hogy egy más által mondott megoldási javaslat szerinte ilyen és ilyen ártalmas hatást fog

kifejteni, az ugyanabban a pillanatban nem tud elgondolkodni a kérdéses megoldás esetleges előnyeiről.

Aki épp meta-szinten igyekszik eligazodni, hogy most épp hol is tart a vita vagy megbeszélés, az

ugyanabban a pillanatban nem tud mit kezdeni a témát érintő új, konkrét információk áradatával.

Edward de Bono a következő képpel mutatja be a problémát:

      Négyen nézzük egy ház négy különböző oldalát. Egyszerre mindegyikünk csak az egyik oldalt látja, és noha ugyanazon házról beszélünk, mégsem tudunk dűlőre jutni, mert amiről a másik ember beszél, az nincs a többiek figyelmének fókuszában. Ha körbe is járjuk a házat, az sem változtat a helyzeten, mert mire a vitapartner az én pozíciómból kezdi szemlélni, addigra én már máshonnan nézem. A hat kalap módszer végletesen egyszerű: mind a négy ember gyűljön össze a ház egyik oldalán, így ugyanabban a pillanatban mind a négyen ugyanazt látják. 
Aztán együtt, közösen sétálják körbe a házat. Így mindenki szempontja hatékonyan érvényesülhet, hiszen
nem fognak elbeszélni egymás mellett.
 

A módszer bemutatása:

A hat kalap az emberi agy 6 különböző tevékenységét szimbolizálja. Azért van szükség a szimbólumok

használatára, mert sokkal könnyebbé teszik a gondolkodási "üzemmódok" ki-be kapcsolását, mintha csak

simán azt mondanánk: "Ne legyél már olyan pesszimista, nézd kicsit a dolgok előnyös oldalát!"

A cél az, hogy spontán közlésfolyamok helyett a kommunikációban részt vevő összes fél összes

szempontja rákerüljön a közös mentális térképre – ezáltal közösen lehessen megtalálni az optimális (nem

feltétlenül az ideális) megoldást. A megoldáskeresés különböző fázisaiban mindenki egyszerre vesz részt,

vagyis egyazon pillanatban mindenkinek a fején ugyanolyan színű kalap van.

 

A módszer gyakorlati alkalmazásához szükséges tényezők: 

- a módszer ismerete

- fegyelem

- minimális nyitottság a játékosságra (Hiszen ha valaki annyira komolyan veszi magát, hogy derogál neki

gondolatban színes kalapokat le- és felvenni, az megfosztja önmagát a módszer előnyeitől.)

Az egyes kalapok

1) A fehér kalap:


       A fehér a tények kalapja, amikor a témavezető/facilitátor azt mondja, hogy "beszélgessünk a tényekről",
       akkor a résztvevők képzeletben felteszik a fehér kalapot, és mindenki megpróbál az adott problémával kapcsolatban tényeket mondani. Ilyenkor nincs helye a mellébeszélésnek, az értelmezésnek, nincsenek ötletek, vagy aggályok. Csak az objektív valóság feltárása a lényeg.

 

2) A piros kalap:

A piros az érzések kalapja. Ez esetben érzések alatt nem
csak a tényleges emóciókat értjük, hanem mindent, ami
nem racionális: a benyomásokat, intuíciókat, sejtéseket.
Amikor a résztvevők fején piros kalap van, csak és
kizárólag a problémával/ötlettel kapcsolatos érzéseket kell
elmondaniuk, nem kell és nem is szabad azokat indokolni.

3) A fekete kalap:


       A fekete az óvatosság, az ellenvetések kalapja. Amikor a társaság tagjai gondolatban fölteszik a fekete kalapot, akkor mindenki (a terv kezdeményezője és legnagyobb támogatója is!) elmondhatja, és el is kell, hogy mondja, hogy milyen aggályai vannak a jövőre nézve: hogy a tervet miért és mennyiben látja károsnak, veszélyesnek, milyen rejtett buktatói lehetnek. 




4) A sárga kalap:
 
Amikor a témavezető/facilitátor azt mondja, "most szedjük össze az
előnyöket a témával kapcsolatban", akkor a társaság tagjai sárga kalapot
húznak a fejükre. A sárga tehát az előnyök, az optimizmus, a pozitív
gondolkodás kalapja. Sárga kalapban azt szedjük össze mindannyian      
(tehát az ötlet legnagyobb ellenlábasa is!), hogy egy ötlet miért jó, milyen
előnyei vannak, mitől fog működni, kinek kedvező, mely vonatkozásokban
lesz nyereséges, stb. 


5) A zöld kalap:

 
A zöld a kreativitás kalapja. Ha a zöld kalap van rajtunk, az a feladat, hogy
új utakat keressünk, mindenütt. Ott is, ahol a józan ész szerint nem is
létezhet út. Ilyenkor bármilyen ötlet bedobható, még a
legképtelenebb is.
Ha aztán valamelyikkel elkezdünk foglalkozni, fehér kalapban
összegyűjtjük a szükséges tényeket, sárgában felkutatjuk a reálisan várható
előnyeit, feketében pedig a hátrányait.


6) A kék kalap:

A kék kalap a folyamat összefogásáért, a komolyság biztosításáért felelős. 
Kék kalapban kezdhetjük az egész megbeszélést, és abban is zárhatjuk le,
megállapítva, hogy hova sikerült eljutni. Kék kalapban határozzuk meg,
hogy milyen sorrendben vesszük fel a többi kalapot.





A kalapokat megbeszélés közben lehet többször is cserélgetni, de nagyon fontos, hogy egyazon pillanatban
mindenkin egyforma kalap legyen!
Nincs egy előre meghatározott helyes sorrend, többféle lehetséges módja van a kalapok sorbatételének!

Vivi